Malte Christopher Boecke, az "Interkulturális könyvtári munka: koncepciók-tapasztalatok-nézőpontok" című konferencián, 2007 április 25-én megtartott "Interkulturális kompetencia: a 21. század kulcsa" című előadása érdekes és tanulságos prezentáció.
Rövid helyzetkép
Németországban egyre többekben tudatosul, hogy az ország az 1960-as évek óta a bevándorlók egyik célországa. 2005-ös hírek szerint, 82,5 millió ember közül 6,7 millió, tehát a lakosság 8,1 %-a migráns volt. Közülük több, mint 5 millió nem Európai Uniós országból érkezett és az 5 millió bevándorló közül 3 millió iszlám országokból települt át.
Egyidejűleg az egész világon erősödik a konfliktuskezelés nehézségeiből fakadó rossz érzés. A konfliktusok sokszor összefüggnek a kulturális különbségekkel. Nyugatot elsősorban az a kérdés foglalkoztatja, hogy elkerülhető-e a jövőben egy erőszakos konfliktus az iszlám világgal. Legyen a konfliktus oka etnikai, vallási vagy világszemléleti különbség, meglétük és erősödésük nemcsak világjelenség, Németországban is nehézséget okoz, a médiában is egyre érzékelhetőbb a kisebbségek és a többségi társadalom közötti eltávolodási folyamat. Mindennapos hírnek számítanak a fajgyűlölet, és a diszkrimináció okozta konfliktusok.
Hol a megoldás?
A mindennapos konfliktusok feloldásában óriási szerepe van a politikának, a vallásoknak és az oktatásnak.
A politika és a jogszabályok
A politikának a feladata a békés és egymás kölcsönös tiszteletén alapuló együttélés kereteinek kidolgozása, egy értékrendszer kialakítása. A kisebbségek integrációjához, a kulturális szimbólumokkal való bánásmódhoz, a szabadsághoz való emberi joghoz egyértelmű politikai keretre van szükség.
Az egyházak és a tolerancia
A különböző vallásoknak is jelentős feladatuk van a kultúrák közötti konfrontációk megoldásában, hiszen hidat tudnak építeni az egymással ellenséges kultúrák között.
Az oktatás és a megismerés
Az oktatás a harmadik, nagy fontossággal bíró "segítő", hiszen a konfliktusok a mindennapokban nem kultúrák, hanem az adott kultúrában élő emberek között alakul ki. Az oktatás nemcsak az esetleges nyelvi konfliktusok megoldásában segít, hanem azokban is, melyek alapja az eltérő világnézet, normák és viselkedésmódok. Az interkulturális kompetencia, melyet az oktatás közvetít, segíthet megbirkózni a nehézségekkel.
A könyvtár szerepe
Kiegészítve Malte Christopher Boecke gondolatait, megjegyezném, hogy az oktatás helyszíne nem feltétlen jelenti az iskola épületét. A kultúrát közvetítő centrumok: múzeumok, színházak, művelődési házak, könyvtárak stb. mind-mind szerephez jutnak az interkulturális kompetencia kapcsán. Feladatuk egy átfogó tudás átadása: a kultúra megszerettetése, elfogadtatása. Ha ugyanis megismerünk egy kultúrát, esély van arra is, hogy megszeressük, de mindenképpen elfogadjuk és tiszteljük.
Rövid helyzetkép
Németországban egyre többekben tudatosul, hogy az ország az 1960-as évek óta a bevándorlók egyik célországa. 2005-ös hírek szerint, 82,5 millió ember közül 6,7 millió, tehát a lakosság 8,1 %-a migráns volt. Közülük több, mint 5 millió nem Európai Uniós országból érkezett és az 5 millió bevándorló közül 3 millió iszlám országokból települt át.
Egyidejűleg az egész világon erősödik a konfliktuskezelés nehézségeiből fakadó rossz érzés. A konfliktusok sokszor összefüggnek a kulturális különbségekkel. Nyugatot elsősorban az a kérdés foglalkoztatja, hogy elkerülhető-e a jövőben egy erőszakos konfliktus az iszlám világgal. Legyen a konfliktus oka etnikai, vallási vagy világszemléleti különbség, meglétük és erősödésük nemcsak világjelenség, Németországban is nehézséget okoz, a médiában is egyre érzékelhetőbb a kisebbségek és a többségi társadalom közötti eltávolodási folyamat. Mindennapos hírnek számítanak a fajgyűlölet, és a diszkrimináció okozta konfliktusok.
Hol a megoldás?
A mindennapos konfliktusok feloldásában óriási szerepe van a politikának, a vallásoknak és az oktatásnak.
A politika és a jogszabályok
A politikának a feladata a békés és egymás kölcsönös tiszteletén alapuló együttélés kereteinek kidolgozása, egy értékrendszer kialakítása. A kisebbségek integrációjához, a kulturális szimbólumokkal való bánásmódhoz, a szabadsághoz való emberi joghoz egyértelmű politikai keretre van szükség.
Az egyházak és a tolerancia
A különböző vallásoknak is jelentős feladatuk van a kultúrák közötti konfrontációk megoldásában, hiszen hidat tudnak építeni az egymással ellenséges kultúrák között.
Az oktatás és a megismerés
Az oktatás a harmadik, nagy fontossággal bíró "segítő", hiszen a konfliktusok a mindennapokban nem kultúrák, hanem az adott kultúrában élő emberek között alakul ki. Az oktatás nemcsak az esetleges nyelvi konfliktusok megoldásában segít, hanem azokban is, melyek alapja az eltérő világnézet, normák és viselkedésmódok. Az interkulturális kompetencia, melyet az oktatás közvetít, segíthet megbirkózni a nehézségekkel.
A könyvtár szerepe
Kiegészítve Malte Christopher Boecke gondolatait, megjegyezném, hogy az oktatás helyszíne nem feltétlen jelenti az iskola épületét. A kultúrát közvetítő centrumok: múzeumok, színházak, művelődési házak, könyvtárak stb. mind-mind szerephez jutnak az interkulturális kompetencia kapcsán. Feladatuk egy átfogó tudás átadása: a kultúra megszerettetése, elfogadtatása. Ha ugyanis megismerünk egy kultúrát, esély van arra is, hogy megszeressük, de mindenképpen elfogadjuk és tiszteljük.
